Szemed, szád, arcod íve mind
most már enyémek, kincseim,
Derekad, lábad, ujjaid
látványa vonz, és furdal itt-
ott-amott vérem felserkenti
illatod hogyha körbelengi
hajad, szemöldököd, s a pillád..
Bár az ajkaimat puszilnád..

Belédzúgtam ez nem titok,
mikor a nevem szólitod
hangod ekhója szántja fel -
földjózan ész, hogyan felelj?
Nem mondhatom, hogy álmodom
Rólad, derekad átfogom.
Nem szabad, nem lehet - eretnek:
Elmondani, hogyan szeretlek..