valami így is hajt
valami űz előre
valami ősi-ostoba
-ösztön - remények
dőre szeretője
vagyok,
s hiszem még
nem csak indulok,
meg is érkezem
zászlóm
- akit régen tép -
nem csak lengedez -
valahogy élek majd,
nem csak létezem.
Valaki hív is majd,
s nem csak megnevez..
Tán rám is ragyog.
*
száz szó magány
állnak szépen sorba'
makacs rög vagyok
a mi mennyit ér-falán
a lázat alázat oltja
*
Én száz szóm
vagyok
nem több
nem kevesebb
bennetek élnem
sokkal teljesebb
egyedül nem vagyok,
nem vagyok semmi,
a fejezeteket végre
lefejezni
kéne
nem megírni
s tűrni
tűrni, tűrni, tűrni.
bár volna merszem
menekülni..
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.