2017. június 27. 09:06 - vampierre

A randevú

Egy végtelenül öreg, talán száz évesnél is régebbi szekrényben történik mindaz, amit itt leírok.
Történt egy este, hogy a Lány elég izgatottan érkezett haza.. Nagymama ősöreg szekrényében a tárgyak izgatott várakozással figyelték, ahogy a szobában fel s alá rohangál.. Ő, akihez tartoztak, aki odafigyelt rájuk, gyűjtögette őket, az elmúlt fél évben, mióta itt lakik a nagymamánál, kész zsibvásárrá alakult a sokat látott bútor. Külön polcon a fehérneműk, a zoknik, harisnyák, egy kis fadobozban az ékszerek, mellette parfüm, egy hajkefe, s nem is egy, inkább ezernyi apró csecse becse, emlékek, szárított vörös rózsa szirmai..
A Lány nagyon készült. Rohangált a fürdő és a hálószoba között. ide. Oda. A végén már csak egy törölköző volt rajta, a haja kontyba tűzve, szájában hullámcsat, kezében reszelő.. Kaotikusnak tűnt ez a kapkodás, mégis mintha kiszámított lett volna minden mozdulat. Minden lépésnek célja és értelme volt.
A szekrényben lévő tárgyak beszélgettek. Tulajdonképpen minden tárgy tud beszélni, csak nem igazán figyelünk eléggé rájuk. Elnyomja hangjukat örömünk vagy éppen bánatunk néma sóhaja. A belső , legtitkosabb vágyak hangja túlharsogja csendes szólamaikat... Szóval ott tartottam, hogy a tárgyak beszélgettek. És épp arról vitatkoztak, hová készül a lány..
- Randevúra - állította ellentmondást nem tűrő hangon a parfümös üveg. - Majd figyeljétek csak meg, Ma este enyém lesz a főszerep.. Ha sikere lesz, azt csakis Nekem köszönheti.
- Áhh, dehogy is, nem is biztos, hogy randevúra készül - suttogta bizonytalanul, egy régi kedves poros fényképe.. talán csak .. talán csak osztálytalálkozója lesz.
- Ki van Zárva - rikkantotta egy gyönyörű köves fülbevaló - engem érettségire kapott, és az nyáron volt.. Jól emlékszem.. ma is elevenen él bennem az a nap.. Akkor veszítettem el a párom... - a fülbevaló elpityeredett.. Azóta sem vesz fel soha semmihez..
- A parfüm nem tágított. Kérlelhetetlenül ragaszkodott az igazához, miszerint ma este randevúja lesz...
Mármint a lánynak.. De ehhez a harisnyáknak, zokniknak is volt egy pár szava..
Akkor ez az én napom-énna napom-énnapoooom!! ÉÉNN Napooooom :o) énekelt egy combfix.. A combfixeknek amúgy sem sok eszük van, ez egy különösen egyszerű darab volt.. :)))
Szerintem egyszerű ruhába öltözik akkor is, ha nagy nap számára ez a mai.. Ha nem akarja elrontani, engem választ.. hümmögött egy kis viseltes virágos zokni..
De hiszen Te lyukas vagy!! - förmedt rá egy vietnámi papucs
Te meg .. Te meg made-in-china - bebebeeee
- fejezzétek már be, szólalt meg az öngyújtó a sarokban.
Nem mindegy nektek, hogy hova megy a lány? Készülődik és ennyi. Miért kell állandóan veszekedni. Komolyan mondom, ha nem sajnálnám a nagymama szekrényét rátok gyújtanám az egészet..
- Hirtelen csend lett..
- Majd egy fáradt hang megszólalt odalentról - igaza van.. Mit érdekel titeket..
Kuss, te csak egy öreg, illatjamúlt levendulás zacsi vagy.. Senki nem kíváncsi a véleményedre.. Te itt fogsz megrohadni a szekrényben, mi viszont világot látnánk, és Te meg irigy vagy - rikácsolták kórusban az ékszerek..
- Kíváncsi lennék, hogy néz ki a srác.. Töprengett a parfümös üveg.. Engem magával kell vinnie ha egész idő alatt kellemes illattal szeretné lenyűgözni az udvarlóját..
- engem is, engem is.. súgtak össze kacéran a merészebbnél merészebb bugyik
- Engem szeret a legjobban emelkedett szóra egy puha zokni.. Mert engem gyakran visz sétálni, pha vagyok, és kellemesen meleg.. És ..

TUUUDJUK, 100% pamut :)))) röhögtek a többiek, befejezve a mondatát..

- Szerintem engem szeret a legjobban, csillogok, és csábos illatot kap tőlem, riposztolt a parfüm..
- Mire a többiek egyszerre harsogták a rossz tulajdonságait: De kemény vagy, hideg anyagból, üvegből készítettek, és ha kifogysz?? Nem leszel más csak szemét.. Te nem vagy emlék a számára, De mi igen.. azok lehetünk..
- Jaa.. Főleg Ti.. - válaszolt a parfüm, és közben a sarokba heverő gumióvszerekre emelte szigorú, üveges tekintetét.
csend lett..
Pssssztt!! Mindenki a másikat csitítgatta, mintha a lány bármit is észrevett volna..
Legkisebb szívdobbanása elnyomta volna, azt is, ha mindnyájan egyszerre üvöltenek: "ENGEEEM, ENGEM IS VIGYÉÉL EL!!!"

Nem is hallott meg semmit a szekrényben zajló veszekedésből..
Hirtelen feltárult az ajtó.. A tárgyak mozdulatlanul várták, mi fog történni..
A lány benyúlt a zoknik közé..
előhúzta a régi, fakó sárga virágos zoknit.. A zokni szerencséjére nem vette észre a kicsi kezdődő lyukat a talpán.. A combfixek fújoltak.. Lekurvázták..

Majd egy polccal feljebb nyúlt, s a parfümöt vette kezébe.. nyakszirtjére, és a füle mögé is fújt egy keveset, majd a táska mélyére csúsztatta..
A többiek kárörvendve figyelték, és halkan összesúgtak. "Ez is sokat fog látni a pasiból.."

A lány becsukta a szekrényt, és sietve távozott..

Eltelt egy perc. talán annyi sem, a szekrény ajtaja ismét hirtelen kinyílt.. A lány a szépen megmunkált fém öngyújtó után nyúlt. táskája tetejére debta, majd elviharzott

csend lett.. A tárgyak még kicsit zúgolódtak, de nem tudtak igazából mit kezdeni a helyzettel, hogy ezúttal igazából egyikükre sem volt szükség.

A lány nagyon későn ért haza.. Mindenki, a zoknik, harisnyák, az ékszerek, a fésű, a bugyik, az óvszerek, a hajcsatok, a régi fényképek, és a rózsa is egyszerre ébredtek..
A lány különösen eleven volt..
Kinyitotta a szekrényt, ajtajára egy friss, illatos rózsát akasztott
kicsit bosszús volt.. amennyire ki lehetett venni abból, amit az orra alá motyogott, elveszítette fél pár fülbevalóját
de alapvetően boldog volt.. Jól sikerült az este láthatóan
a polcra tette a fél pár fülbevalót... Épp a másik mellé... Amaz rögtön megörült, hiszen épp csak annyira különböztek egymástól, mint két.. két nagyon hasonló fülbevaló.. :))
A parfümös üveget is visszatette a helyére, fáradtnak tűnt.. Mint aki egész este szolgálatban volt.. Így is történt..
A többiek faggatni kezdték..
- Na!! Mi volt? Láttad??
- Nem B..meg.. Nem láttam.. Mindig akkor vett elő, mikor kimentünk a mosdóba.
Előtte soha nem vett elő.. talán szégyellt..pedig nem voltam olcsó
- mi sem.. morogtak az ékszerek, - aztán mégsem vitt minket magával
a zokni nem jutott el a szekrényig.. a kanapé végéből kiabált a többieknek, hogy Neki még ilyen húzós estéje nem volt.. Annyit gyalogoltak, hogy kétszer akkora lett rajta a lyuk..
az öngyújtó viszont a helyére került. - Na?? Mi volt??
kérdezgették az öreg szekrény lakói..
- hát.. Egy nagyon sármos pasi az illető ha éppen tudni akarjátok..
- hogyhogy ennyiszer láttad, hisz Te is a táskában voltál?? - értetlenkedett a parfüm..
- Hát, meglehet - válaszolt az öngyújtó - de legalább tízszer elő is vett onnan.. néha kint is felejtett az asztalon.. Azt is láttam, hogy csókolóznak...
A régi kedves fényképéről legördült egy könnycsepp..
Az óvszerek összekacsintottak. A levendulás zsacsi pedig egykedvűen tovább hintázott.. Neki mindegy volt.

Címkék: 2009 mesék
komment

A bejegyzés trackback címe:

https://egrenezo.blog.hu/api/trackback/id/tr4912623185

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása