2020. szeptember 07. 12:17 - vampierre

KÉMIA


Drága szerelmem, bennem FORR a vágy,

mindig, hogy lássam a REAKCIÓd,

Amikor öledbe hull fehér arád,

s FEHÉR KÖPENYedből, KÉMCSÖved kilóg.

KÍSÉRLETezzünk bátran, OLDódj fel! Na lám:

LAKMUSZPAPÍRom átázott, nagyon.

James Bondos KÉMHATÁSsal vagy rám

s én mindezt hagyom, a széles asztalon,

vagy bárhol, törjön a PETRICSÉSZE

a LOMBIK (a legnagyobbik), élvezz,

tiéd a Kebel díj, s a dicsőség egésze,

Lendülj bele hát, mint DIÁKod, ha kérdez..

Nem aggódsz sosem az utód miatt

de fontos most ez az utóirat:

 

Sikerül mindig elérni a

csúcsra, hisz van köztünk KÉMIA,

hogy eláraszt rossz-engem a JÓD

sajnos nem vagyok negatív: 

                                              Katód

 

 

(játékos feladványra készült írás, év: ismeretlen, de valamikor a 2000-es évek elején)

Címkék: 2001 versek
komment

A bejegyzés trackback címe:

https://egrenezo.blog.hu/api/trackback/id/tr7216193314

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása