Íme, hát ennyi volt az élet,
Megtartják-úgy-jó szépígéret,
Sintértelepre jut - buta -
az Egyszer-volt-budán-kutya

Veszítettem és oly veszettül
kerestem mindig igazam,
álmos hétfőre gyönge kedd ül,
Havannába egy jegy ha van.

Ugattam minden levélhordót,
Őszi széllel birokra keltem,
elfröcsköltem egy kisebb hordót
szomorú szüzeket fűzögettem

Mindent megnyertem, s mindig bátran
(Nem hallgattam az okosokra)
feléltem újra, vagy szétdobáltam,
Okosabb voltam, mint a kocsma.

Kiflivégekkel hajigáltam
haragomban a várfalat,
megenni jó lett volna, hárman
jóllaktak volna. Vártalak.

Vártalak minden álmos hétfőn,
gyönge kedden is, jöjj oda,
ahol a tőm egészen féltőm..
De Te nem jöttél el soha!

Jutott viszont egy csepp nedű.
Nem szomjazom már, egyszerű:
Elfogyni kifli - Menni bolt.
Kútrajár-korsó, ennyi volt!